Hogyan válasszuk ki a megfelelő teljesítményű klímát?

Az otthoni klíma megközelítőleg pontos teljesítményének meghatározása, igazából két paramétertől függ:

  • mekkora az a helyiség amit klimatizálni szeretnénk – vagyis hol lesz a beltéri egység,
  • a saját hőérzetünk – vagyis mennyire szeretjük nyáron a hideget.

Először nézzük a helyiséget „méretezését”:

Az un. normál hőterhelésű (bocsánat…ezt majd később kifejtjük) helyiségek hűtési igényének megállapítása egy nagyon egyszerű számítás alapján lehetséges. A helyiség alapterületét (m2 – ben) osztjuk tízzel és megkapjuk kW-ban a szükséges teljesítményt. Vagyis, ha van egy 30 m2-es szobának amit hűtenénk, akkor ennek a szobának a hűtésére min. 3 kW teljesítményű klíma szükséges.

No de mi az a „normál hőterhelés” amin fent megakadt a tekintet 🙂 ? A fenti „számítás” olyan helyiségekre igaz, ami nincs kitéve nyáron túlzott forróságnak vagyis a helyiség belsejét terhelő hősugárzás „normális” vagy alacsony.

Mit jelent ez? Mikor nem normális vagy magas a hőterhelés?

Magasabb lehet a helyiség hőterhelése az átlagosnál, ha

  • a szoba méreteihez képest nagy ablakfelületek vannak,
  • ezek az üvegfelületek nem árnyékoltak,
  • a fekvés D-i vagy D-NY-i
  • nincs homlokzati vagy mennyezeti hőszigetelés
  • a nyílászárók 2 rétegű vagy rosszabb üvegezéssel készültek
  • a helyiségben sok hőtermelő van (pl: sok mélyhűtő, vagy sok számítógép)

Ha ezen feltételek közül egy vagy több fennáll, akkor az alapterülethez viszonyított klíma teljesítményt növelni kell.

Meddig kell növelni? Ez egy kicsit több számítást igényel, persze erre is vannak tapasztalati képletek, de ezt már bízzuk a szakemberre. 🙂

Ő (mármint a szakember) biztosan megkérdezi majd a kiválasztás során, hogy „mennyire szeretik a hideget”… ez a kérdés azért fontos, mert egy „billegő” méretezés esetén a válasz fogja eldönteni, hogy mekkora klíma kerüljön be a helyiségbe.

Hogyan tud billegni egy méretezés? Vegyük a fenti példát: alapterület 30 m2, van egy nagyobb teraszajtónk déli fekvéssel, 5 cm-es hőszigetelés a falon. A hüvelykujj szerinti méretezés azt mondja, hogy 3 kW-os klíma kellene. Erre megfelel a 2,6 kW-os és a 3,5 kW-os névleges teljesítményű eszköz is. Melyiket klímát kérjük?

A jó szakembertől most jön a kérdés: mennyire szeretik a hideget? Ha erre az a válasz, hogy gyorsan szeretnénk nagyon hideget és szinte állandóan klímáznánk, akkor 3,5 kW-os, ha az a válasz, hogy csak ritkán kapcsolnánk be és csak a legmelegebb időkben, amikor már bent sem elviselhető a hőmérséklet, akkor elegendő a 2,6 kW-os. Anélkül, hogy mélyebb elemzésbe bonyolódnék, a 2,6 kW-os inverteres eszköz le tud adni magasabb teljesítményt is, tehát nyugodtan beszerelhető.

Mindez miért fontos? Mert a választásunk alapvetően befolyásolja a komfortérzetünket és ezzel az elégedettségünket nyáron, nem utolsó sorban talán nem is kell mondanom, hogy a nagyobb teljesítmény magasabb árral is jár.

.

Márkák, garancia, megbízhatóság

Napjainkban nagyon széles a választék, sokféle márka közül tud válogatni.

Az utóbbi években jelentősen csökkent az árkülönbség  a közép-és a felső kategóriás klímák között, ezért nem érdemes egy ismeretlen márkájú klíma mellett dönteni.

Nézzük a főbb szempontokat:

  • Az egyik legfőbb szempont, a megbízhatóság, melyben a Japán készülékek, kimagaslóan teljesítenek.
  • Mindenképpen fontos, hogy az adott márka milyen, és mennyi garanciát vállal az adott klímakészülékre.
  • Rendelkezik magyarországi képviselettel az adott márka?
  • Évekkel később is tudnak alkatrészt biztosítani az adott készülékhez?

Inverteres, vagy ON/OFF? Mi az inverter? Mi az ON/OFF?

Alapvetően a klímákat, energia felhasználásuk szempontjából, két csoportba sorolhatjuk.

Hagyományos, ON/OFF (KI/BE) kapcsoló üzemű klímák, és az un. Inverteres klímák.

Vegyük sorra az inverteres klíma előnyeit, az ON/OFF klímával szemben:
  • ~30% energia megtakarítás az ON/OFF rendszerű klímákhoz képest.
  • lényegesen kisebb hőingadozás
  • Komfortosabb üzemelés

Minőségi Japán inverteres klímák, akciós áron, telepítéssel együtt, akár 10 év garanciával.

A két rendszer közti alapvető különbségek:
ON/OFF rendszer:

A kapcsoló üzemű klímák általában nagy hőingadozással üzemelnek.

Tehát ha például Ön beállítja a klímát 24C° -ra, akkor a készülék, ahogy eléri a megadott hőmérsékletet, akkor kikapcsol.

Ezt követően, ha a hőmérséklet emelkedik jellemzően 2-3C° -ot, akkor bekapcsol, és maximális teljesítményen elkezd üzemelni, amíg ismét el nem éri, a beállított értéket.

Inverteres rendszer:

Egy inverteres klímánál, sokkal kisebb a hőmérséklet ingadozás, jellemzően fél C° alatti hőkülönbséggel üzemelnek.

Az ON/OFF klímákkal ellentétben, az inverteres készülékek, szinte sosem kapcsolnak ki, hanem folyamatosan próbálják tartani, a beállított hőmérsékletet.

A takarékosság egyrészt abból adódik, hogy az elektromos készülékek indulásakor, jellemzően sokkal több energiát vesznek fel egy rövid ideig, mint a névleges energiafelvételük. (esetenként a névleges teljesítmény többszörösét is)

Másrész az inverteres klímák, folyamatos üzem mellett, a teljesítményük folyamatos szabályozásával törekednek arra, hogy a beállított hőmérsékletet, folyamatosan tartsák. Egyfajta hőntartást valósítanak meg, ami sokkal takarékosabb, mint a ki-be kapcsolás.

Ebből következik, hogy az energia takarékosság mellett, a komfort érzet is sokkal jobb egy inverteres klímával, hiszen nincs akkora hőingadozás, mint az ON/OFF klímáknál, másrészt a folyamatos ki/be kapcsolás által keletkezett ventilátor felpörgés, mágneskapcsoló kattogás, egyes modelleknél a hűtés/fűtés megindulásakor hallható sziszegő hang, ami a hirtelen nagy mennyiségű folyadék párolgásának egyik mellékhatása lehet.

Fogyasztás, költség

Klíma vásárlásnál bizonyosan felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon milyen áram fogyasztással fog járni a klíma üzemeltetése. A nagy áramfogyasztással üzemelő klímák ideje már lejárt. Napjainkban, még éves viszonylatban is alacsony fogyasztásról beszélhetünk. Azonban van néhány fogalom, amivel jó, ha tisztában vagyunk. SEER,SCOP, GEO-és H TARIFA….

SEER: szezonális hűtési hatékonysági fok

SCOP: szezonális teljesítmény együttható

2013 januárjától a légkondicionáló rendszerekkel kapcsolatos energetikai adatok számítására az EU-ban, egy új fajta szezonális hatékonyságon alapuló SEER és SCOP szabványt alkalmaznak. Ezen irányelven alapuló számítások pontosabb tájékoztatást adnak a fogyasztónak a 12 KW-nál kisebb teljesítményű klíma és hőszivattyú berendezések fogyasztásáról.

GEO és H-TARIFA

Kedvezményes áramtarifák vehetők igénybe klíma berendezések és hőszivattyús rendszerek esetében.

GEO TARIFA: Kizárólag az ELMŰ és ÉMÁSZ szolgáltatási területein vehető igénybe. Újonnan épített, vagy meglévő hőszivattyús rendszerek áramellátására vehető igénybe. Egész évben rendelkezésre áll, viszont a hátránya, hogy naponta 20 órán keresztül biztosított, 2*2 órára (reggel és este) lekapcsolásra kerül egy vezérelt óra segítségével.

H-TARIFA: Ez a tarifa csak fűtési időszakban (október 15-től-április 15-ig) vehető igénybe, viszont 0-24 óráig. Egy áramszolgáltató által kiépített kéttarifás mérőberendezés szükséges hozzá.

Árammal fűt-e a klíma?

Természetesen igen, de a klímák csak bekapcsolásnál vesznek fel „nagyobb” áramot, működés közben elenyésző a  fogyasztásuk.

A klímaberendezések, közvetve fűtenek árammal, hiszen egy klímaberendezésnél maga az elektromos áram, “csak az üzemanyag” a hűtés/fűtés során.

A tényleges hűtő/fűtő teljesítményt, egy kompresszor végzi, a klímarendszerben lévő gáz párologtatásával/sűrítésével.

Tehát elektromos árammal csupán a kompresszort hajtjuk meg, az azt hűtő ventilátort, a beltéri egység ventilátorát, és a rendszer elektronikáját.

Ezzel szemben egy hagyományos elektromos fűtőtest, szinte egy az egyben, az elektromos áramot alakítja át hőenergiává, ráadásul jelentős energia veszteséggel.

Ennél fogva elmondható, hogy míg egy 2KW-os hagyományos fűtőtest hozzávetőlegesen 1.7KW hőteljesítményt képes leadni, addig egy klímaberendezés ~800W áramfelvétellel, képes akár 3.5KW fűtő/hűtőteljesítményt biztosítani.

Azt mindenképpen tudnunk kell, hogy egy magasabb kategóriás téliesített klímával, a  fűtést is meg tudjuk oldani, így egyetlen berendezéssel megoldottunk két problémát is.

Napjainkban egyre elterjedtebb a klímával való fűtés, mivel gazdaságosabb és költséghatékonyabb, mint a fa, gáz, vagy szén. Egy olyan fűtési megoldásról beszélünk, ahol a befektetett energia kevés, és ennek többszörösét adja vissza a berendezés.

Szerelés, telepítés, F-gáz azonosító

Klíma szerelésnél, vagy telepítésnél mindenképpen szakemberre lesz szükségünk.

Egy ilyen berendezést csak F-gáz azonosítóval rendelkező személy vehet, amelyet a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nagyon szigorúan nyomon követ.

Mi az a F-gáz azonosító?

Egy vizsga, amellyel klímagázt tartalmazó alkalmazásokkal kapcsolatos tevékenység végzésére jogosít.

Végfelhasználói tanúsítvány, dokumentálás

2015. július 31.-től minden klímaberendezés vásárlásánál nyilatkoztatni kell a vevőt (végfelhasználót), hogy milyen szakcég fogja felszerelni a készüléket.

Ezen adatokat, mind a eladónak, mind a feltelepítő cég részéről regisztrálni kell a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján.

Ennek elmaradása bírósági eljárást von maga után.

A 14/2015.(II.10.) Kormányrendelet előírja, hogy minden flour tartalmú, üvegház hatású gázzal (a klímában is ilyen gáz van) rendelkező készüléket, csak az arra feljogosított személy, vagy cég szerelhet, telepíthet.

Be kell szereznie a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által feljogosított és az Ön által választott klíma telepítésére megfelelő szintű engedéllyel rendelkező cégtől a klíma telepítésére vonatkozó Végfelhasználói Tanúsítványt.

Minden webshopban vásárolt klímaberendezést csak ezen Végfelhasználói Tanúsítvány bemutatása után szállíthatnak ki a vevőnek. A tanúsítványt olyan feljogosított cég állíthatja ki, amely cég rendelkezik a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál a megfelelő szintű engedéllyel és jogosult az Ön által választott készülék telepítésére.

Mérés, jegyzőkönyv, beüzemelés ( TESTO)

Mi történik a telepítést követően?

Minden esetben szakmai dokumentáció szükséges , hogy a berendezést körültekintően feltelepítették. 🙂 …..

Jogosan tehetik fel a kérdést, hogy mit is jelent az a bizonyos szakmai dokumentáció? 🙂

A telepítést követően digitális jegyzőkönyvet készítenek egy (Testo) mérőműszerrel végzett vizsgálatról, amely a klíma megfelelő működéséről készít adatokat.. Esetleges( garanciális) meghibásodás esetén, ezt a dokumentumot fogják kérni Önöktől.

Tehát,ez az okmány nem csak a berendezés körültekintő feltelepítése miatt fontos, hanem a garancia megőrzése végett is. 🙂

Klima vs. hőszivattyú

Minden klíma hőszivattyú, de nem minden hőszivattyú klíma.

A klímák, amit csak hűtési funkcióval készítenek alacsonyabb hatásfokkal bírnak, ami azt jelenti, hogy már kb. -5 Celsius fok kinti hőmérséklet esetén leállnak.

Léteznek fűtésre alkalmas készülékek, ezek viszont magasabb fogyasztással működnek, nem túl gazdaságos, ha csak ezzel a berendezéssel akarunk fűteni a téli időszakban.

A  levegő-víz hőszivattyú, alkalmas mindkét funkció maximális ellátására, ez a berendezés sokkal szélesebb működési tartománnyal rendelkezik. (max./min érték: 46 °C-tól -28 °C-ig. A hatásfok mértéke függ, a berendezés típusától. Amely a kinti levegőt felhasználva, továbbítja a hideg-illetve meleg levegőt vizes rendszerek segítségével, így hűtve, vagy fűtve az adott helyiséget. Ezen hőszivattyúk nagyon környezetbarát és gazdaságos rendszerek.

Ehhez hasonló alternatív fűtő-hűtő rendszerek a geotermikus és vizes hőszivattyúk. Ezen hűtő-fűtő rendszerek napjaink leggazdaságosabb rendszerei..

Tisztítás-karbantartás

Mint minden gépnél, a klímák, hőszivattyúk esetében is szükséges bizonyos időszakonként a rendszer tisztítása, karbantartása, amit szakembernek kell elvégeztetni.

Ez fontos a garancia megőrzése végett, és egészségünk megőrzése miatt is.

Általában javasoljuk a szezononkénti karbantartást.

Például, ha Ön hűtésre és fűtésre is használja készülékét, érdemes nyár végén és tél végén is karbantartást, tisztítást kérnie.

Vannak olyan klímás cégek, akiknek a weboldalán található klíma karbantartással kapcsolatban kalkulátor, itt választhat időpontot a kért karbantartásra és az ezzel járó költségeket is megtudhatja.

Klíma karbantartás ár kalkulátor. 

Mono vs Multi

Ezen kérdés esetében nagy jelentősséggel bír, hogy mekkora a hűteni-fűteni kívánt terület, és milyen lehetőségeink vannak a kívánt rendszer kiépítésében.

A mono rendszer előnye, hogy ha több mono rendszert telepítünk, esetleges kültéri meghibásodás esetén nem maradunk gép nélkül, viszont egy multi rendszernél ilyen esetben, minden beltéri egység leáll.

A mono rendszer hátránya, hogy esztétikailag hátrányosabb a több kültéri egység látványa..

Kapcsolat

Név (szükséges)

Email cím (szükséges)

Tárgy

Üzenet